Hóvirág

Közeleg a nőnap, amikor férfiak ezrei nyújtanak virágcsokrot vagy legalábbis egy szál virágot a szebbik nem képviselőinek. A virágüzletek óriási kínálatából szinte alig lehet kiválasztani a legmegfelelőbbet, a legnemesebb csodát. Sokszor nem a leghivalkodóbb és a legdrágább virág az, amelynek örülni lehet. Egy csodás kis virág azonban évek óta eltűnt a kereskedők kínálatából.
Még emlékszem gyermekkorom tavaszaira, amikor a hóvirágot a kertekben, az ibolyát az árokparton szedtük és örömmel vittük haza.
Mára azonban védett növény lett a hóvirág és már tilos letépni, így csak távolról örülhetünk a hóból kikandikáló, bókoló virágú szépségnek. Vigyázzunk rá, őrizzük meg az utókornak is! Ne a könyvekből ismerhessék meg a tavasz hírnökét.

2 megjegyzés:

  1. A mi kertünk tele van hóvirágokkal! Minden évben ez hozza meg a reményt, hogy a hosszú hideg télnek vége! Imádom, mert olyan szép és egyszerű!

  2. Érdekes dolog ez, emlékszem régen kimentünk az erdőbe, és szedtünk néhány szálat, és volt a következő esztendőben is, és azután is... pedig nincs az egész erdőben, csak egy bizonyos területen található

    ...és nem védte semmilyen törvény...

    most pedig az anyukám kiskertjéből szedünk.

Megjegyzés küldése

Banner